A kanapé
Nem akarták az ajtóban állva elmondani, ezért behívtam őket a lakásba, miután megtekintettem az igazolványaikat és a cingár férfi kérdésére helyesen válaszoltam, Igen, Z. Zsigmond az én férjem. A nappaliban a kanapéra ültek, én velük szemben a fotelba. A pocakos rendőr némán fészkelődött, a kezeit tördelte és lehajtott fejjel a bakancsa orrát bámulta. Attól tartok, rossz hírt kell önnel közölnünk, Z. Zsigmondot ma délután holtan találták a valahányadik kerületben, az X. utca Y. szám alatti ház negyedik emeletének egyik lakásában, fogadja részvétünket, szólalt meg végül a pocakos, cingárabb társa meg bólogatott és hozzátette, hogy Idegenkezűségnek nincsenek jelei, minden bizonnyal szívroham, esetleg agyvérzés, azt majd a boncolás fogja kideríteni, a lakás tulajdonosa talált rá, tényleg nagyon sajnálom, hogy ilyen szörnyű hírt kellett ma hoznunk. Fél percen át csak hallgattam és most meg én bámultam magam elé, aztán megkérdeztem a két rendőrt, hogy kérnek-e kávét. ...